2017. október 5., csütörtök

Kis esti melankólia...

Szeretem...
Tudja? Talán.
Érzi? Szeretném.
Létezem nélküle? Nem.
Megengedem magamnak, hogy szeressem.
Minden nap egy kis halál. De milyen. Bakker.
Nem csúf torokszorító, hanem főnix halál. Magasba repülök, és lángra kapva zuhanok, majd újra éledek.
Szenvedés? Nem.
Öröm.
Napok haladnak egymás után. Minden természetes, minden ami volt, vagy lesz, minden ami van.
Szeretlek.
Tudod?
Igen. 
Válaszol egy arc a tükörben...








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése